Cégünk a füvesítési eljárásokat igen magas színvonalra fejlesztette. Négyféle vetéstechnológiai módszerrel dolgozunk, és minden esetben lehet előcsíráztatott magokat alkalmazni:
- speciális profi gépi fűmagvetéssel (szárazon vetés)
- hidrovetéssel, ahol a víz segítségével juttatjuk ki a magokat (nedves vetés)
- Verdegol komplex (tengeri alga segítségével juttatják ki a fűmagot)
- Fütex (gyepnemez)
A) Szárazon vetés gépi füvesítéssel
-
Kézi vetés:Ez megoldható lendületes hintéssel, vagy kézi üzemű fűmagvetőgéppel. Utóbbival teljes pontossággal és minőségben lehet kiadagolni a fűmag mennyiségét

2. Gépi vetés: A talaj-előkészítést ún. síkelőkészítővel végezzük. Ezzel a módszerrel extrém talajviszonyok mellett is tökéletes magágyat hozunk létre.
A fűmagvetést speciális technológiával végezzük. A fűmagokat gramm pontossággal juttatjuk ki, úgy hogy azok rögtön bedolgozásra kerülnek.
Mindegyik vetési módszerrel tökéletes összefüggő gyepfelületet tudunk megvalósítani.
B) Hidrovetés vizes szuszpenzióval

A hidrovetés nem más, mint különböző adalékanyagokkal (trágya, talajtakaró mulcs, pH szabályzó stb.) összekevert fűmag. Ezt a szuszpenziót aztán víz segítségével juttatjuk ki az előkészített felületre. A hidrovetés esetében is ugyanolyan talaj-előkészítési munkákat kell elkészíteni, mint szárazvetésnél: azaz morzsás, tápanyagban gazdag, tömör, de mégis jó vízáteresztő legyen.
Elsősorban olyan területen alkalmazzák, ahol nehezen oldható meg a füvesítés :
- Magas rézsűk esetén
- Olyan fák és cserjék esetében, amelyek csekélyen gyökeresednek
- Ahol a humuszréteg alatt kevés, jó minőségű talaj van
- Beépített automata öntözőrendszernél újrafüvesítés esetében
- Vízelvezető árkokban
A hidrovetés alkotóelemei:
- Víz:
Vetéskor a magot a vízzel együtt locsoljuk ki, így közvetlen érintkezése biztosítja a gyors csírázást.
- Tápanyag:
A magas foszfortartalmú műtrágya , ún. indítótrágya (starter), a gyökérnövekedést serkenti.
- Mulcs:
Papír és faalapanyagú keverékből készül. Ezt a cellulózpépet, juttatjuk ki fecskendővel, mely a talajon összefüggő réteget képez.
Ez védi a magot, megtartja a nedvességet, valamint megakadályozza a gyomok fejlődését. A fűmag növekedésével, valamint az öntözés hatására ez a kéreg fokozatosan eltűnik.
- Rögzítőanyag: ez az adalékanyag szolgál a fűmag rögzítésére

- Színezőanyag:

Segítségével pontosan nyomon követhető a beszórt terület, így elkerülhetjük a rávetést, vagy a hiányos vetést. Ez a speciális kékes zöld színezőanyag (ételfesték) járdára, útra, házfalra kerülve nem hagy foltot, teljesen környezetbarát, néhány napon belül, a mulcshoz hasonlóan, eltűnik.
- Speciális alkotóelemek:

- Erózió elleni termékek, melyek meredek rézsűknél, és esős időben is megtartja és rögzíti a magot a kikelésig.
- A talaj pH értékét változtató mészalapú termékek. Ezekre azért van szükség, mert a foszforműtrágya savas pH esetében (pH 7 alatt) oldható teljes mértékben, és vehető föl a növények számára.
- A vizet megtartó ún. kopolimerek folyamatosan adagolják a nedvességet. Használata elsősorban akkor ajánlott, ha a rendszeres öntözés nem megoldható.
- Növekedésserkentő adalékok
- Fűmag:

Szinte bármilyen keverék használható. Vetésnél figyelembe kell venni, hogy milyen a terület kitettsége, fényellátottsága, árnyékos területről van e szó, szárazságtűrő fűmag legyen, milyen igénybevételnek kell eleget tenni a fűmagnak stb. A csírázás függ az időjárástól, évszaktól, talaj minősége, öntözés módja,de általánosságban elmondható, hogy 5-7 nap alatt csírázásnak indul a mag. Előcsíráztatott magok esetében hamarabb várható a hatás. Speciális célokra különböző fűmagkeverékek vannak: díszkertekbe, parkokba, legelőkre, sportpályákra, erózió elleni védekezésre, és létezik színes vadvirág-magokkal vegyített keverék is, melyet autópályák, utak mentén alkalmazunk.
C) Verdegol komplex
-
Főleg rézsűk megkötésére használják. Elvi működése hasonlít a hidrovetés technológiájához
-
Tengeri zöld algából nátrium-alginátot vonnak ki, ami gyakorlatilag a stabilizátor szerepét tölti be
-
Ehhez adnak fűmagot, mulcsréteget, starter műtrágyát
-
A nátrium- alginát megköti a talajszemcséket és hozzáragasztja a fűmagot
-
Kijuttatása fecskendezőgéppel történik
D) Fütex (Derozion 2 gyepnemez)
-
Textilhulladékból készült, természetes anyag
-
A szálbundából képzett nemezrétegek között van a fűmag keverék és a szemcsézett műtrágya, valamint a víz megkötő és tározó elem.
-
A textiltekercseket kihajtva előcsíráztatható üvegházban vékony komposzt rétegen, fekete fólián
-
Egyaránt alkalmazható vízszintes és 45°-os rézsűfelületek, hulladéktárolók gátjának füvesítésére is
-
Az egyenletes sima felület kialakítása után a fűmagos textília tekercset 5-6 cm-es átfedéssel kell leteríteni. Rézsű esetében méterenként fa karóval kell rögzíteni a textíliát. A leterített textíliára minden esetben 1-2 cm vastag földréteget kell teríteni!
-
Telepítés után fontos az egyenletes beöntözés kis vízadaggal, többször megismételve.

A modern nemesített fűfajták a következő főbb követelményeknek kell hogy megfeleljenek:
- alacsony növekedés
- csekély nyesedékképződés
- taposástűrés
- megfelelő szín
- sűrű szőnyegszerű állomány
- télállóság
- betegség-ellenálló képesség
- jó regenerációs képesség

Gyep fogalma
Összefüggő fűfajok magjaival bevetett, vagy telepített terület (A fű örökzöld!!!)
- Gyepek:
- igénytelenebb fűfajokból állnak
- durvább szerkezetűek
- extenzívebb fenntartást is elviselnek (6-8X kaszálás)
a/1. Mesterséges gyepek: vetett
a/2. Természetes gyepek: ős
- Pázsitok:
- finomabb szerkezetűek
- igényesebb fűfajokból állnak
- intenzívebb fenntartást igényelnek (15-25X kaszálás, tápanyag, öntözés)
- csak mesterséges lehet!
Gyepek, pázsitok csoportosítása
Felhasználásuk szerint
Díszgyepek, díszpázsitok
- esztétikai jelentőségük van
- egészségügyi jelentőségük van (pormegkötés, oxigéntermelés, mikroklímajavítás)
Virágos gyepek, pázsitok
- hagymás dísznövények (amőba foltokban, vagy összefüggő nagyobb területeken) pl. krókusz, nárcisz
Árnyéki gyepek
-
bírják a helioszkiofita körülményeket: Festuca rubra (Vörös csenkesz), Festuca heterofilla (Felemáslevelű csenkesz)
Gyeppótló növények
- árnyékiak
- Hedera helix, Vincák, Convallaria, Ajuga reptans, Glechoma hederaceum (Kerek repkény)
- Szkiofita körülményeket bírják
Sportgyepek, pázsitok
- futball pályák gyepesítése
- golfpályák (speciális keverékek)
- rendszeres rövidrenyírást igényelnek
- osztályozott kvarcszemekkel szórják be a földfelszínt
- kikapcsolódásra, pihenésre szolgál
Egyéb rendeltetésű gyepek
- mérnökbiológiai funkciójuk van:
- rézsűk megkötése (erózió)
- árvízvédelmi töltések
- felszállópályák gyepesítése
- tetőkertek gyepesítése
- vízelvezető árkok gyepesítés
Különböző fűfajok szerint
Aljfüvek (Védőfüvek)
- alacsony növekedésű, tömött, zárt növekedésűek
- taposást jól tűrik
- vastagszálú
- bokros növekedésűek, nem tarackol
- gyors növekedésűek (először ezek hajtanak ki vetéskor)
Ilyenek a: Lolium perenne (Angolperje)
Lolium multiflorum (Olaszperje)
Festuca rubra ssp. Fallax (Bokros vörös csenkesz)
Festuca sulcata (Barázdált csenkesz)
F. heterophylla (Felemás levelű csenkesz)
F. vaginata (Magyar csenkesz)
F. pseudovina (Veresnadrág csenkesz)
Pucinellia distaus (Sziki mészpázsit)
Bromus erectus (Sudár rozsnok)
Szálfüvek ( Vezérfüvek)
- magasabb növekedésűek
- rendszeres kaszálást igényelnek
- taposást kevésbé tűrik
- rhizómásak, tarackolók: kevésbé bokrosodik
- viszonylag lassú fejlődésűek
- hosszú ideig biztosítják a gyepek megújuló képességét
- később átveszik a védőfüvek szerepét
Ilyenek a:
Agrostis tenuis (Cérnatippan)
A. stolonifera (Tarackos tippan)
Cynodon dactilon (Csillagpázsit)
Mehica uniflora (Egyvirágú gyöngyperje)
Bromus inermis (Magyar rozsnok)
Poa pratensis ssp. Angustifolia ( Keskeny levelű réti perje) {ssp.: subspecies jelentése: a vad fajok nagyobb eltérést mutató csoportjait alfajoknak nevezzük}
Poa trivialis (Soványperje)
Festuca rubra var. Genuina (Tarackos vörös csenkesz) {var.: varietas: a vad fajok kisebb eltérésű csoportjait változatoknak nevezzük}
A pázsitfüvekből készült gyepről a következőket illik tudni: nagyon ritka a tiszta vetés, az egy fajtából állók, általában 2-4 fűfaj keverékéből állnak. Vetés után a keverékből az ún. védőfű gyorsan kikel, levelével kiegyenlített mikroklímát teremtve a később kelő igényesebb fűfajoknak (vezérfüvek). A kelési idő ezeknél akár 30-40 nap is lehet, tehát akár az első 3-4 nyírás alkalmával ezek még ki sem keltek! Mivel a rendszeres nyírással a termésérés és újravetés elmarad, a rövid életű füvek lassan kipusztulnak a keverékből. Később ezek a vezérfüvek átveszik a rövid ideig életképes (2-3 év) védőfüvek szerepét. És ezek adják a tulajdonképpeni egyöntetű zöld felületet. Az angol perjét többnyire dajkafűnek használjuk a keverékekben, mivel gyors kelése miatt árnyékot ad a többi lassabban fejlődő, kezdetben élhetetlen értékes pázsitfűnek. Ha azonban 2-3 csíraszázaléknál nagyobb arányban vetjük, úgy alatta kipusztulnak az értékes pázsitfüvek. Ezért célszerű, hogy a 45 tömegszázaléknál nagyobb angolperje tartalmú keveréket ne vegyük meg, vagy az előírtnál ritkábban vessük.
Sok tulajdonos a kivitelezés alkalmával és még hetekkel a mag kelése és nyírása után, elégedetlen a gyep minőségével. Ez a fent említett probléma tárgykörébe tartozik, és nem feltétlenül a kertépítő hibája.
Vannak bokros és tarackos füvek. A bokros füveknél a hajtástengely mentén szorosan helyezkednek el a levelek. Ezek sűrű gyepet képezhetnek. Hátránya, hogy egy sérülést, foltot a gyepben nem képes benőni, ezért foltosodhat. A tarackos füveknél a föld feletti, vagy föld alatti tarack mentén új hajtástengelyek keletkeznek, itt viszont csak kevés levél képződik, ezért ezek kevésbé sűrű, de a területet folyamatosan borítani képes gyepet képezhetnek. A tarackos és bokros füvek keverése a jó pázsit egyik alappillére!
A fűfajták tápanyagigénye, vízigénye, árnyéktűrése, talajigénye, taposástűrése, téltűrése (a fű örökzöld), betegségekkel szembeni ellenálló képessége is eltérő, tehát csak egy teljesen homogén területen várható homogén gyep. Ilyen terület azonban szinte nincs is. A területen lehetnek fák, cserjék, amik árnyéka, lehulló lombja gátolja a fű növekedését, elszívja a nedvességet és a tápanyagokat előle. Az épület vetett árnyéka nedves, sötét viszonyokat teremt, déli oldala túl meleg, túl száraz viszonyokat okoz, az épület közelsége gyakoribb taposást feltételez. Mindezek növelik a terület heterogenitását, eredményéül a területen pontról pontra változik a levélsűrűség, valamint a fajösszetétel. Színbeli és növekedésbeli különbségeket okozhatnak az eltérő talajviszonyok, agyag, vagy építési törmelék foltok, de meglátszik a gyepben sokáig a vezetékásás nyoma (évekig más a fű színe és növekedése itt: meglepő, hogy pozitív irányba befolyásolja). A fentiek után érthető, ezen ?egyszerű" feladat megoldásához miért nem jó módszer a mai gyakorlat, miszerint a rendelkezésre álló területet kicsit átgereblyézzük, a legnagyobb áruházban a legolcsóbb fűmagot megvesszük, elszórjuk, aztán már csak nyírni kell.
Sokszor lebecsülik a kertépítők, kertészek munkáját, miszerint kertet építeni mindenki tud: én nem osztom ezen véleményt, hiszen akárcsak a házépítéshez, vagy egy autó összeszereléséhez is megfelelő szakmai felkészültség, gyakorlat, és némi alaptudás szükségeltetik.
Vannak az úgynevezett ezermesterek, akik kertépítő cégnek kikiáltva magukat végzik hétvégente ocscscscsóóóó alantas munkájukat, a megrendelő nagy örömére. Aztán a munka befejeztével ezeket a cégeket hiába keresi a tulajdonos az eléggé gyakori minőségi hibák és garanciák ügyében, gyakorlatilag felszívódtak, és végzik továbbra is a következő áldozat kertjében a ?szakmunkákat".
Az előbb leírtakból egyvalami világosan látszik: a szép pázsit drága és munkaigényes, míg a gyep kevés pénzből, kevés munkaráfordítással is elérhető (?kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk").
A pázsitfüvek tulajdonságai genetikailag kódoltak. Ezeket különböző nemesítő intézetekben szelektálják különböző célokra. Nagyobb részt kaszáló és legelőkeverékeknek, kisebb részt pázsitfűnek. Itt lényeges szempont, hogy minél gyorsabban nőjön és minél több magot teremjen a fű, így nagyobb mennyiségű nyersanyagot lehet előállítani. Ettől a mi céljaink kissé eltérőek, mondhatni ellenkezők: minél lassabban nőjön, magot ritkán teremjen (a felmagzott pázsit lekaszálva szúrja a talpunkat). Emellett fontos a terület borítottsága, levélsűrűsége (négyzetméterre eső vegetatív hajtásszám), színe (sűrű, zöld gyep), de a nyugat-európai országokkal ellentétben Magyarországon lényeges a szárazság-és sótűrése, valamint hidegtűrése is. Ebből sajnos több veszélyforrás is következik.
A legfontosabb, hogy mivel a pázsitnak nemesített fűfajták kevesebbet és ritkábban teremnek a legelőre nemesített fűfajtáknál, ezért jóval drágábbak annál. Tehát a gyanúsan olcsó fűmagok jó része sajnos legelőkeverék (tudatos csalás a fűmaggal-nemcsak a fűmaggal!). Ami becsapós, ez korábban kikel és jó nagyot nő, valamint szép zöld is lesz kezdetben, aztán, mivel a növekedési erélyéből adódóan állandóan magas, valamint a taposást sem tűri, lassan kiritkul, kifoltosodik.
A vetőmag tulajdonságai:
1. Egészségi állapot
- általános egészségi állapot
- színét
- szagát
- a vírusokat, baktériumokat, gombákat a vetőmag felületén (szabad szemmel nem láthatóak, csak mikroszkóppal)
- az ilyen magok nem forgalmazhatóak
2. Víztartalom
- befolyásolja a tárolhatóságot (alacsony legyen max. 10-15% vizet tartalmazhat)
- egészségi állapotot
- csírázóképességet
- meghatározása:
- 10g mag kimérése
- megőrlöm
- 103 C°-on szárítom
- az olajos magvakat 130 C°-on szárítom
- utána visszamérem
- a különbség adja a víztartalmát
- Tömeg%-ban mérjük
3. Ezermagtömeg
- Ezer db mag tömege (g-ban)
- Térfogattömeg
- nagy magvúaknál alkalmazzák (borsó, bab)
- 1liter űrtartalmú edényben a mag tömege (g)
- Osztályozottság
- megmutatja, hogy mennyire kiegyenlített a vetőmag mérete
- főleg a gépi vetésnél fontos
- tömeg%-ban fejezik ki (pl. 90%-a egyforma)
- Használati érték
- HÉ=(tisztaság×csírázóképesség)/100
- Pl.: tisztaság 98%, csírázási erély 86%, csírázási képesség 90%
- HÉ= (98%×90%)/100= 88,2%~ 88%
- A vetőmag használati értéke 88%
Vetőmagmennyiség meghatározása:
1Ha-on borsót termesztek. Ha-kénti db szám 850000. Az ezermag tömege: 200g. A tisztaság: 99%-os. Csírázóképesség: 94%-os.
VSZ= vetőmagszükséglet
EMT= ezermagtömeg
HÉ= használati érték
VSZ= (Csíraszám×EMT)/HÉ×10
HÉ= (99×94)/100=93%
VSZ= (850000×200)/93×10= 182796 g/ha= 183kg/ha a vetőmagszükséglet.
Hektáronkénti db-szám kiszámítása adott sor-tőtáv mellett, egy egyszerű példán keresztül:
Paprikát termesztek 50 ha-on. Sor és tőtávolság 30×40cm. Hány db palántát kell felnevelnem erre a területre? Ez a palántamennyiség az üvegházban mekkora helyet foglal el, ha ott 1m2-en 750db palánta nevelhető fel?
- Tenyészterület kiszámítása
30×40cm= 0,3m×0,4m= 0,12m2/növény
- 1 ha-ra történő növénymennyiség kiszámítása
1ha=10000m2/0,12m2=83333db
50ha-ra 50×83333db= 4166667db
- Biztonsági tartalék rászámolása veszteségek miatt
+20% biztonsági tartalék: 100%= 4166667
120%= 4166667×1,2= 4999999,8~ 5000000db
- Eredmény
50ha-ra 5 millió palántát kell felnevelni. Az üvegházban pedig, mivel 1m2-en 750db növény van, az 5 millió növény
5000000/750= 6667m2. Vagyis az 5millió db palánta az üvegházban 6667m2 területet foglal el.
Fűmagkeverékek szerinti csoportosítás
Néhány általánosan elterjedt főbb fajok tisztavetéssel vetve:
|
|
|
|
|
|
Az egyik legfontosabb tényező a szép pázsit megvalósításához, a kiváló minőségű fűmagkeverék kiválasztása.
Nem érdemes akciós, leértékelt fűmagot vásárolni, mert ez elég gyakran silány, rossz minőségű gyepet eredményez. Fontos megemlíteni, hogy ne a keverék fantázianevét (pl,Sport, Park, Golf stb) tegyük figyelmünk középpontjába, hanem a magösszetételt. Ugyanis a keverék határozza meg, hogy milyen megjelenésű lesz a gyepfelületünk a kertben, nem pedig az, hogy milyen fantázianéven ?fut" az illető fűmag.
A megfelelő technológiai szabályokat betartva az általunk használt fűmagkeverékekkel akár 50%-os mennyiségű megtakarítást is el tudunk érni a fűmag mennyiségét illetően, a hagyományos magokkal szemben. Az ilyen keverékekkel tudjuk garantálni az egyöntetű kelést és a tökéletes gyepfelületet.
C/1. Magyar keverékek
- Sportkeverék
- Pázsitkeverék
- Parkkeverék
- Margitszigeti keverék
- Budapest keverék
- Városligeti keverék
- Rézsűkeverék
- Golf keverék
C/2. Osztrák keverékek (Hesa)
- Általános (standard) célú keverékek
CA1 Sport és játékfű
CA3 Sportpályákra
CA4 Professzionális sportkeverék sportpályákra
CA5 Standard kertifű
CA6 Általános kertifű
CA7 Park és kert keverék
CAS1 Felújító keverék (overseeding)
CAS2 Lovaspálya keverék
CAS Árnyékfű keverék
- Speciális tájépítészeti keverékek
Keverék tájjellegű területekre vadvirágokkal
Keverék táj-jellegű száraz területekre
Keverék tájjellegű nedves területekre
Rézsűkeverékek
- Golf keverékek
Green Hesa I.

Green HESA II.
Gree HESA III.
Festuca Green HESA IV.
Agrostis Green HESA V.
Overseeding Green HESA VI.
Forgreen HESA
Farway HESA

Farway L.P. nélkül HESA
Farway Eurogolf -Standard HESA
Overseedeng Farway HESA
Tee HESA

Tee Lp. Nélkül HESA
Overseeding Tee
Rough Hesa

- Különleges green keverékek
L 93
Penn-A4
Pennlinks
Penncross
C/3. Osztrák keverékek (Eurogreen)
- Standard keverékek
Gala (Garden)
Sport
Sport + Poa supina
Regenerációs keverék
Regeneráció+ Poa supina
Monaco
Park
2. Golf keverékek
Farway Loliummal
Farway+ Poa supina
Farway Agrostissal
Tee
Tee+ Poa supina
Green
Providence-Green
Rough
C/4 Osztrák keverékek (Wolf)
C/5. Angol keverékek
Fűmagmennyiség kiszámítása
Példa: Vezérfű: réti perje 30.000 db vetőmag/m2, ezermagsúly: 0,17g
Védőfű: angolperje 900 db/m2, ezermagsúly: 2g
100%-os HÉ vetőmagszükséglet (vmsz): Réti perje 30×0,17= 5,1g
Angolperje 0,9×2= 1,8g
Tényleges HÉ: Réti perje 64
Angol perje 79,2
100%-os HÉ vmsz.×100
_____________________________= Vetendő mennyiség
Tényleges HÉ
Réti perje: 5,1×100
___________= 7,96~ 8g/m2
64
Angolperje: 1,8×100
______________= 2,27~ 2,3g/m2
79,2
Általánosságban elmondható (fűfajtól függően), hogy 30-40g/m2 magkeverékkel szoktunk vetni, ami 25.000-30.000 db magot jelent.
Gyepek, pázsitok létesítése
-Gyepesítés előtt minden esetben a helyszínen, egyszerű talajvizsgálati módszereket végzünk el (kötöttség, pH, mésztartalom stb.), majd szabványos mintavételi zsákban talajmintát veszünk. A vizsgálati eredmények alapján döntjük el, hogy szükséges-e az adott talaj javítása, vagy pH szabályozása. Az így előkészített talajba történik a vetés. A füvesítendő területtel szemben támasztott minimális követelmények:
-Talaja jó vízáteresztő, morzsalékos legyen (homokos vályog): az angolok a gyep alá 10-20 cm drén réteget tesznek. Humusztartalma legalább 1,5% legyen, kálium-karbonát (mész) tartalma min. 15%, leiszapolható réztartalma 30-60%, pH 6-7, levegőtartalom min. 10%, víztartalma max. 30%.

-
Homoktalaj szerkezetének javítása: agyagos talajjal+tőzeggel+szerves anyag (savanyú pH-júval pl. NOVOBALT) csak nedves állapotban használható- be kell forgatni, szerves trágyával= előny: szerkezetet javít, tápanyagot javít, természetes, hátránya: gyomosít, nehezen beszerezhető, nehezen kezelhető, nem tartós (2-4 év), zöld trágyával, fenyőkéreggel: savanyú, szerkezetet javítja, hosszan tartja
-
Agyagtalajok javítása: cél a szerkezet javítása homokkal (magas humusztartalmú) teljes összekeveréssel 20-30 cm mélyen
-
Amennyiben nagy mennyiségű termőföldre van szükségünk, például szintkülönbségek felmerülése esetén, csak jó minőségű aprómorzsás szerkezetű tápanyaggal javított földet alkalmazzunk. Ugyan ez egy kicsit nagyobb anyagi vonzattal jár, mint egy átlagos ?termőföldnek" kínált áru, azonban hosszabb távon megtérül. Nem érdemes olcsó földet vásárolni, ugyanis ez legtöbbször rosszabb minőségű, agyagos (?Olcsó húsnak híg a leve").Később pedig gyomosodásra hajlamosabb, ugyanis a tömör agyagos talajban a fűmag gyökere befullad, a pangóvíz miatt levegőtlenné válik a talajszerkezet. Így a fűmag foltosan kel ki, silány lesz, és a gyomok erőteljesen átveszik a fedetlen talajrészeket.
- A gyepet általában 8-10 évre létesítjük, azonban megfelelő ápolási és gyepkezelési eljárásokkal ez az időtartam akár megkétszerezhető.
-20-25 cm vastag termőréteg szükséges, középkötött, laza szerkezetű talaj kell
- Tápanyagszükséglet: 15-20 kg/m2 szervestrágya földérett tőzeges fekál, vagy 8-10 dkg/m2 műtrágya
- N:P:K 1:0,8:1,5-2
- A magnéziumtartalmú műtrágya végett haragos zöld színű lesz a gyep : MgO2+ Volldünger
- Telepítés időpontja: a) Augusztus 20-szeptember 15.
- Március-Április közepe (ilyenkor a fűmag keléséhez elég a hőmérséklet, míg a gyomok fejlődése lassú, valamint általában elég a természetes csapadék)
- Nyáron is lehet fűmagot vetni, azonban itt mindenképpen megfelelő öntözésről kell gondoskodni (automata öntözőrendszer telepítése), valamint kémiai védekezést is kell alkalmazni az utóbbi időben egyre szaporodó gombás fertőzések ellen (palántadőlés, foltosodás, stb.). 22-25C° esti hőmérsékletnél és megfelelő magas páratartalomnál erőteljes gombás fertőzésre lehet számítani. Amikor a fűszálak tövénél pókhálószerű vattacsomók jelennek meg, azonnal kezdjünk ellene védekezni, mert a gomba micéliuma gyorsan tovaterjed a környező fűszálak mentén, és egész tenyérnyi foltokban kiölheti a füvet.

A foltok a fertőzés előrehaladtával összeérhetnek, melynek során egész nagy területek pusztulhatnak el. Elsősorban a friss és nyári vetéseknél fordulhat ez elő. Ezért fontos, ha nyári estéken nagy meleg van, hogy az utolsó öntözés befejeztével a fű megszáradjon, mielőtt beesteledik. Ha fertőzés megjelenik, azonnal kell védekezni ellene kontakt, vagy felszívódó gombaölő szerekkel.
- min. 6C° talajhőmérséklet szükséges a csírázáshoz
- vetés előtt megfelelő talaj-előkészítést kell végezni: lazítás, simítózás, ülepedettnek és tömörnek kell lenni a talajnak
- öntözés: 10-15 cm-es felső talajrétegnek állandóan nedvesnek kell lenni, 10-20mm-es kis vízadaggal öntözni
- takarás: gereblyével beverik, vagy Chambridge hengerrel bedolgozzák.

Gyepszőnyegezés, forgalmazás
Kertészetünkben állandóan kapható a magas minőségű 1m2 nagyságú tekercsekben kiszerelt gyepszőnyeg. A gyepszőnyegezést elsősorban olyan helyeken és időben alkalmazzuk, ahol más megoldás már nem lehetséges:
- Magas rézsűk esetében (itt célszerű gyeperősítő hálót is beépíteni)

- Ha azonnali, magas minőségű zöld felületet kell létesíteni igen rövid idő alatt
- Dekorációs célból, kiállításokra
- Sportgyepek, tetőkertek
- Igényes, intenzív díszgyepek, parkok, családi és társasházak, nyaralók kertjei
- Lakóparkok, lakótelepek, játszóterek zöldfelületei
- Bevásárlóközpontok, irodaházak, ipari létesítmények
Gyepszőnyegtermesztés

Megfelelően előkészített, kő- és gyommentes sima felületre kell vetni a fűmagkeveréket. Ez biztosítja, hogy a vetés után 1 évvel sűrű, homogén, kellő szilárdságú gyepszőnyeg képződjön. Ez abban az esetben lehetséges, ha a gyep az egész vegetációs idő alatt (a fű örökzöld: nincsen valódi nyugalmi állapota), megfelelő minőségű és mennyiségű ápolási munkában részesül. Amikor a gyep felszedhető, 2 cm vastagon, 40cm szélességű és 250cm hosszúságú (1 m2) tekercsekben felvágják, majd raklapokon előkészítik a szállításra. Kertészetünkbe már ebben a csomagolásban érkezik a gyepszőnyeg. Amennyiben csak később kerül felhasználásra, a tekercseket egyenletesen előkészített felületre fektetjük, ahol megfelelő minőségű ápolási munkával tartjuk fent az optimális állapotot az értékesítésig. A megrendelő választhat a hazai, holland, és osztrák gyepszőnyegből. Az adott területre legalkalmasabb gyepszőnyeget Százhalombatta területén, telephelyünkről díjmentesen a kertépítés helyszínére szállítjuk.
Gyepszőnyeg fektetése (kivitelezés)

Talaj-előkészítés Planírozás Gyepszőnyegezés Hengerezés Öntözés
Terület előkészítése:
-
A gyepszőnyeg talaj-előkészítési munkái nem különböznek a füvesítés magágy előkészítésétől. A megfelelően előkészített apró morzsás talajszerkezet kialakítása során vegyük figyelembe azonban a gyepszőnyeg 2 cm-nyi vastagságát is!
-
Amennyiben gyomokkal fertőzött a talaj, vagy régi erodálódott gyepfelületünk van, végezzünk totális gyomirtást, majd szedjük fel a lepermetezett füvet kézzel, vagy géppel.
-
Fontos a talaj kellően mély rétegben történő meglazítása, hogy száraz körülmények között megfelelő mennyiségű vizet tudjon talajunk felvenni és tárolni.
-
Szabadítsuk meg talajunkat kövektől is.
-
Majd a finom tereprendezés következik: gereblyével, simítóval hozzuk létre az elvárt simaságot.
-
Egy könnyű hengerrel tömörítsük a talajt, hogy megfelelő tömör ?magágy" készüljön a gyepszőnyeg számára. A lerakásra előkészített felületeken már ne közlekedjünk, mert ez későbbiekben másodlagos tömörödési problémákat, pangóvizet okozhat.
-
A gyepszőnyeg lefektetése előtt célszerű 25 g/m2 magas foszfortartalmú ún. indítótrágyát kijuttatni, amely elősegíti a gyökérfejlődést. Fontos az egyenletes kijuttatás, és a későbbiekben se feledkezzünk meg az igény szerinti trágyázásról. Ugyanis a fű is élőlény, és ugyanúgy szüksége van ?táplálékra" (mű, vagy szervestrágya), mint az éltető vízre. Előbbi hiányában ?éhezik", utóbbi hiányában ?szomjazik" a fű.

Tulajdonos által végzett helytelen műtrágyázás Helyes műtrágyázás utáni beöntözés
Gyepszőnyeg fektetés, öntözés, hengerezés:
-
A talajnak lerakáskor földnedvesnek kell lennie
-
A megfelelő gyökérképződés érdekében a lerakás előtt trágyázzunk. / magasabb foszfortartalmú Starter /
-
A gyepet kötésbe rakjuk szorosan egymás mellé, fuga kialakulása nélkül.
-
Ezután célszerű kis vízadaggal (5-10mm) beöntözni, hogy megfelelő talajkontaktus alakuljon ki a hengerezéskor.
-
Majd hengerezzük le a felületet kereszt és hosszirányba egyaránt.
-
A lefektetett gyepet azonnal be kell öntözni 15 mm (15 liter/m2) vízadaggal. Beöntözés után ellenőrizzük több helyen, hogy a talaj felső 10-15 cm-es rétege megfelelően átázott-e.
-
Az első két hétben a gyors legyökeresedés érdekében naponta kell öntözni bőséges vízadaggal. Később fokozatosan csökkentsük a víz mennyiségét: ne szárítsuk ki a gyepet, de ne is árasszuk el!
-
Fektetés után egy héttel ellenőrizzük a gyökérfejlődést. Az első nyírást a fektetés után 6-8 nappal, rézsűn 12-14 nappal kell elvégezni.
Fűkaszálás, nyírás
-
A fűnyírást elvégezhetjük forgókéses, vagy hengerkéses fűnyíróval egyaránt. Házikertekben inkább a forgókéses fűnyíró az elterjedtebb, viszont ez nem olyan szépen nyír, mint a hengerkéses változat.
Forgókéses fűnyíró
Előbbinél egy forgó tengelyre van szerelve egy többszörösen edzett, néha hajlított profilú éles kés, melynek forgó mozgása vágja le az előre beállított magasságban a fűszálakat. Ez néha - főleg ha életlen a kés- kíméletlenül tépi a fűszálakat, ún. rojtos lesz a fű teteje a vágásnál, mely a sérülések helyén másodlagos betegségekhez vezethet.

Életlen kés Éles kés
-
A hengerkéses fűnyíró kialakítása végett kíméletesebben vágja le a fűszálakat, azonban házikerti felhasználásban ennek alkalmazása kivitelezhetetlen, ugyanis magas (8-10 cm) fű levágására alkalmatlan. A szokásos ápolási munkákat tekintve pedig, heti egyszeri fűnyírás mellett a hengerkéses fűnyírót nem lehet használni, mert 3-5 cm-nél jóval többet nő a fű egy hét alatt.
-
Akár forgókéses akár hengerkéses fűnyírót használunk, fontos az éles kés illetve a megfelelő nyírási magasság.
-
6 cm-es magasságnál végezzük el az első fűnyírást (kb. 1 hét után) még akkor is, ha nincs teljesen legyökeresedve gyepünk.
-
A fű növekményének csupán maximum 30%-át távolítsuk el. Ez körülbelül 3-5cm. Természetesen ez függ az időjárástól, mikroklímától, évszaktól is. Nagy nyári melegben 1-2 cm-el meg kell emelni a fűnyírás magasságát. Inkább gyakrabban kevesebb levélfelületet távolítsunk el egyszeri fűnyírás alkalmával. Esős időben pedig inkább ritkábban fűnyírozzunk.
-
Amennyiben nagyon magasra hagytuk a füvet nőni, alsó része a fű tövénél ?etiolált" (világos sárga) növekedést mutat, amelyet ha nem fokozatosan vágunk vissza, hamar kifoltosodik.
-
A túl mély nyírás következtében barnás sárgás foltok keletkeznek az adott helyen. A magas vágás, pedig kedvez a gombás betegségeknek.
-
Célszerű fűgyűjtős fűnyírót használnunk, különösen az első alkalmakkor, így elkerüljük a gyepfelület befülledését. Hengerkéses fűnyíró használatakor heti háromszor javasolandó a fűnyírás.
Fentiekből látszik, hogy nem is olyan egyszerű a fűkezelés munkafolyamata.
A Kertészet és kertépítészet magazin szerkesztője egyszer megkérdezte tőlem egy kert fotózása alkalmával, hogy mi a titka ennek a szép zöld fűnek: ?Nyírás, öntözés, trágyázás".
Gyeperősítő háló
A gyeperősítő háló gyeptégla és gyepszőnyeg termesztésénél, de a telepített gyepnél és különösen kis lejtésű rézsű felületek burkolásánál a gyepet erősíti.
A talajra kiterített hálót a fejlődő gyep gyökérzete gyorsan átnövi és ezáltal eredményesen erősíti. Így a termesztés ciklusideje kb. a felére csökken, továbbá csökken az eróziós károsodás is.
A gyeperősítő háló használatánál a gyeptéglát a hagyományosnál vékonyabb talajréteggel vágják fel és ez jelentősen növeli a szállítás gazdaságosságát.
Típus |
Névleges szemméret (mm) |
Névleges szélesség (m) |
Névleges hossz (m) |
Szín |
M-07 |
9 x 9 |
2 |
1000 |
Fekete |



WYW Kereső Cégkereso







